Az EP-választások előtti kampány véghajrájában Európa szélsőjobboldali pártjai erősebbek, mint valaha. De hogyan is alakul az Európai Parlament összetétele és munkája egy új, erősebb szélsőjobboldali jelenléttel?
Az Európai Parlamentben az elmúlt ötéves ciklusban nagyot javult mind a nők aránya, mind az általuk betöltött pozíciók eloszlása. Ezzel szemben a magyar Országgyűlés negatív rekorder a női miniszterek részvételében, nem is akárhogyan: Varga Judit elvesztése után nincs egy sem. Női képviselőnk sincs sok, ebben is az utolsók vagyunk. Megnéztük, hol több vagy épp kevesebb a nő az európai parlamenti és a nemzeti képviselők közt, és hogyan befolyásolják ezt az adott állam választási szabályai. Nőügyekkel foglalkozunk a sorozat 8. részében.
A betegek egészségügyi adatai fölötti hatékonyabb kontrollt ígér az EU március végén véglegesített rendelete. Egyúttal igyekszik az orvosok és tudósok megfelelő hozzáférését is biztosítani a digitális korban, melyben a big data nélkülözhetetlen a kutatások gyors megvalósításához.
Budapesten 8598 elnevezett közterület van, melyek harmadát már legalább egyszer átkeresztelték. Az átnevezett közterületek ugyancsak harmada valós vagy fiktív személy nevét viseli, a legnépszerűbb ezek közül József Attila, aki tíz hely új névadója. A rendszerváltás óta eltelt egyharmad század alatt átnevezett utcák több mint fele, 269 közterület kapott személynevet. A legfrissebb átnevezés 2023 nyarán történt, amikor a 6. kerületi Pethő Sándor utcából Szent Teréz utca lett. Cikkünkben bemutatjuk a fővárosi közterület-átnevezések tanulságait, és a rendszerváltás utáni vissza-és átnevezési törekvések emlékezetpolitikai okait.
Az új uniós agrárpolitika minőségi változást hozott az erdőtüzek elleni védelem terén. A korábbi időszakhoz kétszer annyit költhetnek a kormányok például mezőgazdasági területek erdősítésére, amelynek köszönhetően csökkenteni lehet a talaj kiszáradását.
Az elmúlt 12 évben Magyarországon 2600-nál sosem volt kevesebb szabadtéri tűz. A közvetlen kiváltó ok szinte mindig az emberi gondatlanság, de a mélyebb összefüggések között a globális felmelegedést, illetve a mezőgazdasági művelési módokat is meg kell említeni.
Az infláció Európa minden kormányának komoly fejfájást okoz, azonban az eurozónán kívüli EU tagállamokban, és kiemelkedően Magyarországon, az átlagnál is rosszabb a helyzet. Megvizsgáltuk, hogyan próbálták kezelni az eurozónán kívüli országok az inflációt, milyen lakosságvédő döntéseket hoztak, és persze, hogy hol mit rontottak el.
2024-ben ismét európai parlamenti választásokat tartanak, azonban Magyarországon most először, a kormány összevonja ezeket az önkormányzati választásokkal. A változások előtt megnéztük, hogy eddig mennyien, és mely településeken mentek el leginkább a magyarok szavazni, és hol mutattak a választók kevesebb érdeklődést az Európai Parlament jövője iránt.
A magyarországi büntetés-végrehajtási rendszer jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt években. A börtönök kapacitását bővítették, az intézményeket korszerűsítették - büntetés-végrehajtás szerint ez javította a szakmai munkát. A szabadságvesztés azonban csak az egyik büntetés-végrehajtási forma. Léteznek és a magyar jog is ismeri az alternatív büntetéseket, amelyek bizonyos körülmények között alkalmazhatók. Magyarországon azonban még gyerekcipőben jár ez a megoldás, a büntetőpolitika és a jogalkalmazás sokkal biztonságosabbnak és megbízhatóbbnak tartja, ha az elkövetőtől elvonják a szabadságát.
Erika és férje négy alkalommal próbálkoztak lombikozással, ebből kétszer jutottak el a beültetésig, de nem jártak sikerrel. 2017 óta folyt mindez, tavaly áprilisban fogalmazódott meg bennük, hogy külföldön próbálnak szerencsét. Állításuk szerint elegük lett a túlterhelt magyar egészségügyi rendszerből, olyan ellátásra vágytak, ahol partnerként kezelik őket. Vállalták azt is, hogy a fizetős ellátást hitelből finanszírozzák. Egyetlen percig sem bánták meg a döntésüket, főleg azért, mert hét és fél hónap múlva gyermekük lesz.
