A betegek egészségügyi adatai fölötti hatékonyabb kontrollt ígér az EU március végén véglegesített rendelete. Egyúttal igyekszik az orvosok és tudósok megfelelő hozzáférését is biztosítani a digitális korban, melyben a big data nélkülözhetetlen a kutatások gyors megvalósításához.
Budapesten 8598 elnevezett közterület van, melyek harmadát már legalább egyszer átkeresztelték. Az átnevezett közterületek ugyancsak harmada valós vagy fiktív személy nevét viseli, a legnépszerűbb ezek közül József Attila, aki tíz hely új névadója. A rendszerváltás óta eltelt egyharmad század alatt átnevezett utcák több mint fele, 269 közterület kapott személynevet. A legfrissebb átnevezés 2023 nyarán történt, amikor a 6. kerületi Pethő Sándor utcából Szent Teréz utca lett. Cikkünkben bemutatjuk a fővárosi közterület-átnevezések tanulságait, és a rendszerváltás utáni vissza-és átnevezési törekvések emlékezetpolitikai okait.
Az új uniós agrárpolitika minőségi változást hozott az erdőtüzek elleni védelem terén. A korábbi időszakhoz kétszer annyit költhetnek a kormányok például mezőgazdasági területek erdősítésére, amelynek köszönhetően csökkenteni lehet a talaj kiszáradását.
Az elmúlt 12 évben Magyarországon 2600-nál sosem volt kevesebb szabadtéri tűz. A közvetlen kiváltó ok szinte mindig az emberi gondatlanság, de a mélyebb összefüggések között a globális felmelegedést, illetve a mezőgazdasági művelési módokat is meg kell említeni.
Az infláció Európa minden kormányának komoly fejfájást okoz, azonban az eurozónán kívüli EU tagállamokban, és kiemelkedően Magyarországon, az átlagnál is rosszabb a helyzet. Megvizsgáltuk, hogyan próbálták kezelni az eurozónán kívüli országok az inflációt, milyen lakosságvédő döntéseket hoztak, és persze, hogy hol mit rontottak el.
2024-ben ismét európai parlamenti választásokat tartanak, azonban Magyarországon most először, a kormány összevonja ezeket az önkormányzati választásokkal. A változások előtt megnéztük, hogy eddig mennyien, és mely településeken mentek el leginkább a magyarok szavazni, és hol mutattak a választók kevesebb érdeklődést az Európai Parlament jövője iránt.
A magyarországi büntetés-végrehajtási rendszer jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt években. A börtönök kapacitását bővítették, az intézményeket korszerűsítették - büntetés-végrehajtás szerint ez javította a szakmai munkát. A szabadságvesztés azonban csak az egyik büntetés-végrehajtási forma. Léteznek és a magyar jog is ismeri az alternatív büntetéseket, amelyek bizonyos körülmények között alkalmazhatók. Magyarországon azonban még gyerekcipőben jár ez a megoldás, a büntetőpolitika és a jogalkalmazás sokkal biztonságosabbnak és megbízhatóbbnak tartja, ha az elkövetőtől elvonják a szabadságát.
Erika és férje négy alkalommal próbálkoztak lombikozással, ebből kétszer jutottak el a beültetésig, de nem jártak sikerrel. 2017 óta folyt mindez, tavaly áprilisban fogalmazódott meg bennük, hogy külföldön próbálnak szerencsét. Állításuk szerint elegük lett a túlterhelt magyar egészségügyi rendszerből, olyan ellátásra vágytak, ahol partnerként kezelik őket. Vállalták azt is, hogy a fizetős ellátást hitelből finanszírozzák. Egyetlen percig sem bánták meg a döntésüket, főleg azért, mert hét és fél hónap múlva gyermekük lesz.
A foci, a konditerem, a személyes látogatások egycsapásra megszűntek a hazai börtönökben, amint beütött a koronavírus-járvány. Azóta viszont a fogvatartottak és a rokonok is rászoktak a Skype-olásra. Hogy mégis hiányoznak a személyes találkozók és a régi rendszer, az jelzi, hogy a rabok túlnyomó része beoltatta magát egy interjúalanyunk szerint.
Egymillió lakosra vetítve az EU-ban Magyarországon veszíti legtöbb ember életét vasúti balesetben. Az unió vasúti ügynökségének éves értékelése szerint folytatódik az a trend, amely szerint egyenletesen csökken a vasúti balesetek száma. Az elmúlt tíz év statisztikáit elemezve azonban szembetűnő, hogy az öngyilkosságok számai továbbra is nagyságrendileg azonos szinten mozognak.
