Az új uniós agrárpolitika minőségi változást hozott az erdőtüzek elleni védelem terén. A korábbi időszakhoz kétszer annyit költhetnek a kormányok például mezőgazdasági területek erdősítésére, amelynek köszönhetően csökkenteni lehet a talaj kiszáradását.
Az elmúlt 12 évben Magyarországon 2600-nál sosem volt kevesebb szabadtéri tűz. A közvetlen kiváltó ok szinte mindig az emberi gondatlanság, de a mélyebb összefüggések között a globális felmelegedést, illetve a mezőgazdasági művelési módokat is meg kell említeni.
A magyarországi büntetés-végrehajtási rendszer jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt években. A börtönök kapacitását bővítették, az intézményeket korszerűsítették - büntetés-végrehajtás szerint ez javította a szakmai munkát. A szabadságvesztés azonban csak az egyik büntetés-végrehajtási forma. Léteznek és a magyar jog is ismeri az alternatív büntetéseket, amelyek bizonyos körülmények között alkalmazhatók. Magyarországon azonban még gyerekcipőben jár ez a megoldás, a büntetőpolitika és a jogalkalmazás sokkal biztonságosabbnak és megbízhatóbbnak tartja, ha az elkövetőtől elvonják a szabadságát.
Erika és férje négy alkalommal próbálkoztak lombikozással, ebből kétszer jutottak el a beültetésig, de nem jártak sikerrel. 2017 óta folyt mindez, tavaly áprilisban fogalmazódott meg bennük, hogy külföldön próbálnak szerencsét. Állításuk szerint elegük lett a túlterhelt magyar egészségügyi rendszerből, olyan ellátásra vágytak, ahol partnerként kezelik őket. Vállalták azt is, hogy a fizetős ellátást hitelből finanszírozzák. Egyetlen percig sem bánták meg a döntésüket, főleg azért, mert hét és fél hónap múlva gyermekük lesz.
A foci, a konditerem, a személyes látogatások egycsapásra megszűntek a hazai börtönökben, amint beütött a koronavírus-járvány. Azóta viszont a fogvatartottak és a rokonok is rászoktak a Skype-olásra. Hogy mégis hiányoznak a személyes találkozók és a régi rendszer, az jelzi, hogy a rabok túlnyomó része beoltatta magát egy interjúalanyunk szerint.
Egymillió lakosra vetítve az EU-ban Magyarországon veszíti legtöbb ember életét vasúti balesetben. Az unió vasúti ügynökségének éves értékelése szerint folytatódik az a trend, amely szerint egyenletesen csökken a vasúti balesetek száma. Az elmúlt tíz év statisztikáit elemezve azonban szembetűnő, hogy az öngyilkosságok számai továbbra is nagyságrendileg azonos szinten mozognak.
Több, világszintű felmérés alapján azt lehet mondani, hogy a kezdeti lelkesedés után tavaly alaposan visszaesett a koronavírusvakcinákkal kapcsolatos oltakozási szándék. Idén tavaszra azonban, az oltások elérhetőségének növekedésével ismét megjött az emberek kedve az ellenanyag felvételéhez. Az európaiak oltási hajlandósága viszont még mindig elmarad attól a szinttől, amelyet egyébként más oltásokkal szemben tanúsítanak.
A férfiak és a nők esélyei sok területen már megközelítik egymást, de a gazdasági életben még mindig kisebb részvételi esélyei vannak a nőknek, mint a férfiaknak. A világ összes országában életük során jóval többet keresnek a férfiak, ők uralják a cégek igazgatótanácsait és a politikai életet. Az elsődleges felmérések szerint a járvány miatt a nők még hátrányosabb helyzetbe kerülnek.
Alapvetően két oka volt annak, hogy tavaly nyárra az európai börtönök nagy részében csökkent a fogvatartottak száma: az egyik az, hogy a járvány miatt sok embert szabadon bocsátottak, a másik pedig, hogy csökkent a bűnözés is. A legnagyobb mértékben Törökországban csökkent a rabok száma, de mindezek ellenére akadt olyan ország is, ahol tovább nőtt a bebörtönzöttek száma.
Az elmúlt évtizedben jelentősen kevesebb szándékos emberölés történt az EU-ban és csökkent az öngyilkosságok aránya is. Mindkét téren azt figyelhetjük meg, hogy az északi államokban lényegesen rosszabb a helyzet, míg a napsütötte déli országokban 100 ezer lakosra számottevően kevesebb erőszakos halál jut.
