Százmilliónál is több szegény él az EU-ban

Az EU-ban ugyan csökken a szegénység, de korántsem az elvárt ütemben. Továbbra is minden ötödik európait fenyeget a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség. Magyarországon a helyzet jobb az uniós átlagnál, azonban a visegrádi országok közül a legrosszabb. 

Published On: december 13th, 2019
Százmilliónál is több szegény él az EU-ban_62d01bbcb9ed1.png

Százmilliónál is több szegény él az EU-ban

Az EU-ban ugyan csökken a szegénység, de korántsem az elvárt ütemben. Továbbra is minden ötödik európait fenyeget a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség. Magyarországon a helyzet jobb az uniós átlagnál, azonban a visegrádi országok közül a legrosszabb. 

109,2 millió ember él még mindig szegénységben vagy fenyegeti társadalmi kirekesztettség az Európai Unió tagállamaiban – derült ki az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a felméréséből , amit még a szegénység felszámolásának nemzetközi napja (október 17.) kapcsán készítettek.

Ez a lakosság 21,7 százalékát jelenti, a szegénység csökken, de nem eléggé. Ez a szám tíz évvel ezelőtt két, két évvel ezelőtt pedig 0,7 százalékkal volt magasabb. Az elfogadott módszertan szerint ebbe a kategóriába azok tartoznak, akikre igaz a következő három feltétel legalább egyike: a szegénység kockázata a szükséges kifizetések, ún. szociális transzferek után (jövedelmi szegénység), súlyos anyagi nélkülözések vagy nagyon alacsony munkaintenzitású háztartás.

A legtöbb szegény, vagy kirekesztésnek kitett ember az időszak alatt 2012-ben volt (123,8 millió ember), a viszonyítási szám mégis a 2008-as adat. Akkor 116,1 millió embert érintett ez a jelenség (tegyük hozzá, hogy Horvátország még nem volt EU-s tagállam), és akkor fogalmazódott meg a cél, hogy 2020-ig 20 millióval csökkenjen a szegények száma. Ez azonban nem sikerült.

Elveszítettük a régiós versenyt

A szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázata 2018-ban Bulgáriában volt a legmagasabb és Csehországban a legalacsonyabb. Tavaly a lakosság több mint egynegyede volt veszélyeztetett hét tagállamban: Bulgária (32,8 százalék), Románia (32,5 százalék), Görögország (31,8 százalék), Lettország (28,4 százalék), Litvánia (28,3 százalék), Olaszország (27,3 százalék) és Spanyolország (26,1 százalék).

A skála másik végén az ennek a veszélynek kitett személyek legalacsonyabb arányát Csehországban (12,2 százalék), Szlovéniában (16,2 százalék), Szlovákiában (16,3 százalék, 2017-es adatok), Finnországban (16,5 százalék) , Hollandiában (16,7 százalék), Dániában és Franciaországban (mindkettő 17,4 százalék) és Ausztriában (17,5 százalék) figyelték meg.

Ugyanakkor a legnagyobb csökkenés Bulgáriában, a legnagyobb növekedés pedig Luxemburgban volt. A 2018-ra vonatkozó adatok szerint a tagállamok közül a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek száma 2008 óta kilenc tagállamban nőtt: Luxemburg (a 2008. évi 15,5 százalékról 21,9 százalékra 2018-ban), Görögország (+3,7 százalék), Észtország (+2,6 százalék), Spanyolország (+2,3 százalék), Olaszország és Hollandia (mindkettő +1,8 százalék), Svédország (+1,3 százalék), Dánia (+1,1 százalék) és Ciprus (+0,6 százalék).

Ezzel szemben a legnagyobb csökkenés Bulgáriában volt (44,8 százalékról 32,8 százalékra változott, vagyis 12 százalékponttal csökkent), ezután Romániában (-11,7 százalék) és Lengyelországban (-11,6 százalék), majd Magyarországon (-8,6 százalék) és Lettországban (-5,8 százalék).

Magyarország helyzetét vizsgálva a visegrádi országok közül nálunk van arányaiban a legtöbb olyan ember, akiknek szegénységgel vagy társadalmi kirekesztettséggel kellett szembenéznie. Ami a konkrét számokat illeti tavaly Magyarországon 1 887 000 embert fenyegetett ez a veszély. Tíz éve azonban a helyzet sokkal rosszabb volt, akkor 2 794 000 magyart soroltak ebbe a kategóriába. Régiós helyezésünk azonban csökkent: 2008-ban a lengyelek még mögöttünk álltak ebben a mutatóban, tíz év alatt azonban leelőztek bennünket, míg a csehektől és a szlovákoktól nagyon leszakadtunk.

Minden hatodik európait fenyegeti a jövedelmi szegénység

2018-ban az EU lakosságának 16,9 százalékára volt igaz, hogy a rendelkezésükre álló jövedelmük a nemzeti szegénységi küszöb alatt volt. Ez ugyanennyi volt 2017-ben, 2008-ban azonban 0,2 százalékkal alacsonyabb.

Az EU tagországaiban ötből több mint egy embert fenyeget a jövedelmi szegénység kockázata Romániában (23,5 százalék), Lettországban (23,3 százalék), Litvániában (22,9 százalék), Bulgáriában (22 százalék), Észtországban (21,9 százalék), Spanyolországban (21,5 százalék) és Olaszországban (20,3 százalék).

Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt Csehországban (9,6 százalék), Finnországban (12 százalék), Szlovákiában (12,4 százalék, 2017-es adatok), Dániában (12,7 százalék), Magyarországon (12,8 százalék), Hollandiában és Szlovéniában (mindkettő 13,3 százalék) és Franciaországban (13,4 százalék) figyelték meg. 2008-hoz képest a jövedelmi szegénység kockázatának kitett személyek aránya tizenhat tagállamban nőtt és nyolcban csökkent.

Súlyos nélkülözések: 5,8 százalék

Az EU-ban 2018-ban a lakosság 5,8 százaléka szenvedett a súlyos anyagi nélkülözés miatt, ami azt jelenti, hogy az életkörülményeit a pénzhiány nagyban korlátozta. Például nem tudják megfizetni a számlájukat, nem képesek megfelelő fűtésről gondoskodni vagy nem engedhetnek meg maguknak egyhetes nyaralást.

Ez az arány csökkent mind a 2017-es (6,6 százalék), mind a 2008-as (8,5 százalék) adatokkal összehasonlítva. 2018-ban a súlyos anyagi nélkülözésnek kitett személyek aránya jelentősen különbözött a tagállamok között: 20,9 százalék Bulgáriában, 16,8 százalék Romániában és 16,7 százalék Görögországban, több országban azonban kevesebb mint 4 százalék: Luxemburgban (1,3 százalék), Svédországban (1,6 százalék), Hollandiában (2,4 százalék), Csehországban, Ausztriában és Finnországban (mind 2,8 százalék), Máltán (3 százalék), Németországban (3,1 százalék), Dániában (3,4 százalék), Szlovéniában (3,7 százalék) és Észtországban (3,8 százalék).

Újrafogalmazott brüsszeli tervek

Az új Európai Bizottságban a luxemburgi Nicolas Schmit felel ezért a területért: ő a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztos. A Bizottság elnökétől, Ursula von der Leyentől kapott úgynevezett missziós levelében az a szó, hogy „szegénység”, egyszer szerepel: a gyermekek számára az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés esetében.

A további tervek között olvasható a tisztességes minimálbérhez való jog, az európai munkanélküli járadék viszontbiztosítási rendszerének kidolgozása és az európai szociális gazdasági cselekvési terv kidolgozása a társadalmi innováció fokozásához. Schmit az Euronews-nak még biztos-jelöltként azt mondta, hogy „nem annyira a munkahelyek száma, hanem azok minősége a meghatározó”.

Stay up to date with our newsletter!