Tizenkilenc év alatt 753-an haltak meg az EU-ban terrortámadásban

1868. Összesen ennyi olyan áldozata volt a terrorizmusnak 2000 és 2018 között, akik vagy az Európai Unióban veszítették életüket merényletben, vagy pedig európai állampolgárként az EU területén kívül. Utóbbiak közé tartozik a négy magyar áldozat is.

Fénykép: Jeanne Menjoulet/Flickr  (CC BY-ND 2.0)

Mindez a „Terrorizmus fekete és fehér könyvé"-ből (pdf-ben itt érhető el) derül ki, amelyet egy spanyol újságíró, civil aktivista, európai parlamenti képviselő, a liberális Európa Megújul (Renew Europe) frakció tagja, Maité Pagazaurtundúa vezetésével állítottak össze és hoztak nyilvánosságra. A képviselőnő konferenciát is szervezett az Európai Parlamentben októberben, ahol nemcsak a terrorizmus szakértői, hanem az áldozatok képviselői is felszólaltak.

A dokumentum számos adatsort, térképeket tartalmaz, valamint azt is, hogy az áldozatok hogyan, milyen körülmények között haltak meg, és melyik terrorszervezetet terheli a felelősség. Az 1868 áldozat közül 19 év alatt 753-an haltak meg az unió területén, 630-an valamelyik EU-tagállam polgárai voltak, 116-an harmadik országból jöttek, hétnek pedig nem sikerült megállapítani a személyazonosságát. Az áldozatok nagyobb része, 1115 uniós polgár az EU-n kívül veszítette életét, magasan a legtöbben, 640-en Afganisztánban, ezeknek az áldozatoknak a túlnyomó többsége katona volt.

2015 volt a legvéresebb év

Ha ennek a közel két évtizednek a terrortörténelmét átnézzük, akkor négy nagy esemény, vagy eseményláncolat köré lehet csoportosítani a terroristák pusztítását.

  • 2001. szeptember 11-én 119 európai áldozata volt az Egyesült Államokban összehangoltan elkövetett merényletnek.
  • 2003-ban Madridban tíz pokolgép robbant vasúti kocsikon, 193 ember halálát okozva.
  • 2006 és 2011 között 548 uniós polgár vesztette életét a talibán támadások miatt Afganisztánban.
  • Míg a 2015-2017-es európai merényletsorozatoknak 361 halálos áldozata volt.

A legvéresebb év a 2015-ös volt, a párizsi és tunéziai vérengzésekben 204-en haltak meg. 202 áldozatot hozott a 2004-es év, a már említett madridi terrortámadások miatt. A legkevesebb áldozat (14) 2014-ben volt, a sorban következő, legkevesebb áldozatot követelő év tavaly volt, amikor 24-en haltak meg.

Itt kell megjegyezni, hogy ez utóbbi adatban már tükröződik a hatóságok munkája, az eredményesebb felderítés. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a terroristasejtek tavaly olyan bonyolult támadásokat készítettek elő, amelyek nagyon sok áldozatot követeltek volna, összetettségük miatt azonban nagyobb volt a hibalehetőség, és a titkosszolgálatok közbe tudtak lépni. Ez is felhívja a figyelmet arra – áll a tanulmányban –, hogy dzsihadista támadások veszélye még mindig konkrét és valós. A terrorcselekmények jellemzője, hogy az áldozatokat véletlenszerűen választják ki, vagyis potenciálisan a társadalom egészét fenyegetik a terroristák – talán emiatt még elrettentőbb az erőszak ezen formája.

Dzsihadistáktól állatvédőkig

Ami a támadások típusát illeti, 1289 áldozat nem öngyilkos bombatámadásban halt meg, 369 esetében pedig öngyilkos terrorista volt a merénylő. Ha az elkövetők körét elemezzük: az esetek túlnyomó többségében, 1703 áldozat esetében dzsihadista terroristák követtek el merényletet. A nacionalista indíttatású merényletek 111 ember életét követelték 19 év alatt, 14 embert szélsőjobboldaliak, 13-at pedig szélsőbaloldaliak öltek meg. És itt kell megemlíteni, hogy egy ember egy állatjogi aktivista áldozatául esett.

A merényletekben életüket vesztett terroristákat nem vették figyelembe. Az EU-s tagállamok alatt pedig azokat az országokat értik a tanulmány készítői, akik jelenleg is tagjai az Uniónak, függetlenül a csatlakozásuk évétől.

Terrorellenes törvények

2017 áprilisában készült az Eurobarométer felmérése , amely szerint az Unió polgárainak 80 százaléka komolyabb fellépést vár az EU-tól a terrorizmus ellen. Ezt követően több jogszabályt is elfogadott az uniós törvényhozás, amelyekkel a terroristák ellen akartak fellépni. Egy irányelvet a terrorizmus elleni küzdelemről, egy másik irányelvet a fegyverek megszerzésének és birtoklásának ellenőrzéséről és egy jogszabályt a schengeni határellenőrzési szabályzat módosításáról.

Ezeket az irányelveket 2018 szeptemberéig kellett volna átültetni az egyes országok nemzeti jogába, de jelentős a lemaradás, több tagállamban még mindig nem készültek el a megfelelő szabályozások. Ezek az irányelvek hozták be például a „külföldi terrorista harcos” elnevezést, bűncselekménnyé nyilvánították a terrorista céllal történő utazást. Nem véletlenül, 24 európai országból mintegy 7800 uniós polgár utazott Szíriába és Irakba , hogy csatlakozzanak az Iszlám Államhoz.

A terrorizmus és a terrorcselekmények dicsőítését, igazolását is büntetni kell valamennyi EU-s országban, ez kiterjed üzenetek, fotók, videók online vagy offline terjesztésére, különösen az áldozatok képeinek felhasználására. De

bűncselekménnyé kell minősíteni a terrorcselekmény elkövetésére irányuló nyilvános provokációt, a toborzást, kiképzést, oktatást, vagy ezek megszervezését és finanszírozását. Sőt, mindezen cselekmények kísérletét is büntetendőnek kell tekinteni.

Maité Pagazaurtundúa jelentéséből az is kiderül, hogy az EU területén elkövetett támadások legtöbb áldozata spanyol (212), de ugyancsak sok francia (198) és brit (94) is a merényletek áldozatául esett. Jellemző, hogy ezek a számok egy-egy nagyobb terrorakcióhoz köthetők. Az európai áldozatok 61 százaléka volt férfi, 38 százaléka nő és egy százalék (hat személy) meghatározhatatlan.

Az összesen 753 áldozat közül, akik az EU területén veszítették életüket, 213-an egy másik ország állampolgárai voltak: 116-an származnak az EU-n kívülről, 97-en pedig egy másik uniós országból.

Magyar áldozatok

Emlékezzünk meg a magyar áldozatokról is, valamennyien Afganisztánban veszítették életüket. A 30 éves Kovács Gyula tűzszerész főtörzsőrmester 2008. június 10-én Baglanban halt hősi halált . Ugyanebben az évben július 7-én egy másik tűzszerész, a 32 éves Nemes Krisztián őrnagy veszítette életét Kunduzban. 2010 augusztus 23-án Mazar-i-Sarífban két magyar katona, a 32 éves Pappné Ábrahám Judit és a 37 éves Kolozsvári György esett dzsihadista merénylők áldozatául , amikor autójuk mellett házilagos gyártású bomba robbant, majd rakétavetővel támadtak rájuk.

Elérhető fordítások
2019. december 09. hétfő

Source/s:

EUrologus
share subcribe newsletter