Az új koronavírus járvány felfedte a dél- európai ápolóhiányt

Heteken át Spanyolország és Olaszország voltak az új koronavírus járvány gócpontjai. Az egészségügyi védelmükben komoly rés tátongott.

Idén tavasszal minden este, amikor nyolcat ütött az óra emberek ezrei álltak ki erkélyükre tapsolni Európa-szerte . Tették ezt azért, hogy elismerjék az egészségügyi dolgozók mérhetetlen erőfeszítéseit, akik a mai napig is a betegek életének megmentéséért küzdenek. A válság kezdete óta Európában több, mint másfél millió esetet jegyeztek, az új koronavírus legalább 174 ezer európai halálát okozta. “Rendkívül nehéz hónapok voltak ezek. Amit az egészségügyi központok tapasztaltak az felháborító” - mondta María José García, a SATSE, a spanyol ápolók legfőbb szakszervezetének szóvivője. A Madridban dolgozó García egyike azon több ezer egészségügyi dolgozónak, akik a frontvonalban küzdöttek a vírus ellen. A többi európai országhoz hasonlóan az erős forráshiány ellenére ők is hatalmas erőfeszítéseket tettek. 

Azonban van egy Európán át húzódó láthatatlan vonal. Mielőtt beütött volna az új koronavírus, az északi és közép- európai országok a legfelkészültebb egészségügyi gárdával rendelkeztek. Bár az egy főre jutó orvosok száma a dél európaihoz hasonló, a lánc egy fontos szeme különbözött, a betegápolásé. Az észak- és közép-európai országok sokkal több ápolóval rendelkeztek dél- európai szomszédjaiknál. Az Eurostat adatai szerint Németországban majd 13 ápoló jutott ezer főre csak úgy, mint Luxemburgban (11.72) Belgiumban (10.96) Svédországban (10.90) Hollandiában (10.88) vagy Dániában (9.95). 

A másik véglet Görögországb, ahol 3,31 ápoló jutott ezer lakosra 2017-ben, ami a legalacsonyabb a szám. Az Eurostat adatai szerint más déli országok is hatalmas szakemberhiányban szenvedtek. Spanyolországban ezer főre 5,74, Olaszországban pedig 5.80 szakápoló jutott, ezzel messze a legkevesebb szakemberrel rendelkeztek az északi szomszédjaikhoz képest. A járvány tetőzésekor mind Spanyolország mind pedig Olaszország az egészségügyi válság gócpontjaivá váltak. Az új- koronavírus okozta vészhelyzet sokkal inkább rávilágított, ezen országok egészségügyi rendszerének egyik történelmi gyengeségéra, az ápolóhiányra. Minél kevesebb ápoló jut egy betegre annál rosszabbak az egészségügyi eredmények- állítja Európa kilenc országának 300 kórházában végzett tanulmány. 

Olaszország és Spanyolországban az orvosok ápolók aránya is átlagon aluli. Nagy általánosságban az északi és közép európai országok nagyjából hozzák az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) átlagát, vagyis orvosonként 3 ápolót. Ezzel szemben Olaszországban ez az arány 1,45 Spanyolországban pedig hasonló, 1,48. Ez azért van mert az orvosok száma mindkét országban hasonlít az európai átlaghoz míg a ápolók száma a dél-európai országokban jóval alulmarad.  “Az egészségügyi rendszerünk inkább a gyógyításra semmint a betegek ápolására vagy a betegségek megelőzésre fókuszál” - magyarázza Mar Rocha a Madridi Ápolók Hivatalos Kollégiumának (CODEM) szóvivője. 

- See all details in the methodology.

A helyzet még rosszabb a gondozóotthonokban. “A rászorulók, és nem csak idősek számára fenntartott gondozóotthonok mindig is nagyon alacsony aránnyal rendelkeztek.” - mondta Rocha. “Ha az egészségügyi szektorban kevés az ápoló, akkor a szociális egészségügyben gyakorlatilag egyedül vagyunk. A járvány rávilágított az egészségügy ezen hiányosságára és óriási pusztítást végzett a bentlakókon” - mondta. Június 10-éig körülbelül 20 ezer gondozóotthon lakója halt meg az új koronavírusban vagy ahhoz hasonló tünetekben. 

 “Helyi szinten nagy hiány van ápolókból” - mondja García, a spanyol szakszervezet szóvivője. Barbara Mangiacavalli, a Szakápolók Nemzeti Szövetségének (FNOPI) elnöke hasonlókról számol be Olaszországban. Az olasz állami számvevőszék egy friss jelentésében arról ír, hogy kevesebb közpénzt költöttek az egészségügyre és ez az egészségügyi dolgozók számának csökkenéséhez vezetett az országban, különös tekintettel az ápolókra. A lakosságarányos ápolók számának európai átlagának eléréséhez Olaszországnak körülbelül 53-54.000-rel több ápolóra lenne szüksége az FNOPI szerint. Spanyolországban ez a hiány 88 és 125 ezer közé tehető vallja a spanyol ápolói szakszervezet, a SATSE és a Madridi Ápolók Hivatalos Kollégiuma, a CODEM. 

“A nővérek mindig is kevéssé voltak láthatóak” - mondja Rocha, a Madridi Ápolók Hivatalos Kollégiumának szóvivője, amit “a társadalmi elismertség hiányaként is értelmezhetünk.” “Sokan azt gondolják, hogy mi az orvosok alá a tartozunk a kórházakban, de ez nem igaz.” - mondja García. Az ápolók végzik a betegápolást, a folyamatos és közvetlen kapcsolattartást, folytatja Rocha. A munkájuk az új koronavírus okozta járvány alatt exponenciálisan megsokszorozódott. “Az egészségügyi ellátáson kívül, az volt a feladatunk, hogy soha ne hagyjuk magára egy beteget sem” mondja Mangiacavalli. 

Ez azt is megmagyarázza, hogy az ápolók csak úgy, mint egyéb egészségügyi dolgozók miért fertőződtek meg az átlag lakosságnál jobban. Április elején az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztetett, hogy az európai régió összes megfertőződésének 10%-át egészségügyi dolgozók fogják kitenni. Nem sokkal később, április végén az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) leleplező számokat tett közzé: Spanyolországban az új koronavírus járvánnyal megfertőzött emberek 20% a egészségügyi dolgozó volt. Olaszország ez az arány 10% volt, igaz az olyan legfertőzöttebb területeken, mint Lombardia a megfertőződött egészségügyi dolgozók száma elérte a 20% ot is. 

Mivel az egészségügyi dolgozók túlnyomóan nők, ezért a nők nagyobb részben esnek a koronavírus áldozatául, mint normális esetben. Június elején az olasz új koronavírussal fertőzött egészségügyi dolgozók aránya 70% volt jelentette az Istituto Superiore di Sanità . Ehhez hasonlóan az új koronavírussal fertőzött spanyol egészségügyi dolgozók 76%-a volt nő, miközben az új koronavírussal fertőzött spanyol lakosság mindössze 56%- a volt nő. Minek tudható be ez a különbség?  Az Eurostat szerint az összes egészségügyi dolgozó 78%-a nő és ez az arány még magasabb az ápolók között. “A kezdetektől fogva egy nagyon elnőiesedett szakma” mondta Rocha. 

A döntéshozók különböző magyarázatokkal szolgáltak arra nézve, hogy miért fertőződnek arányaiban többen az egészségügyi dolgozók. Spanyolországban az Egészségügyi Minisztérium szerint ez egyrészt a magasabb számú tesztelésnek tulajdonítható, másrészt annak, hogy a dolgozók munkájuk sokkal jobban ki vannak téve a vírusnak harmadrészt pedig annak, hogy a munkájuk során kezdetben figyelmen kívül hagyták a tünetmentes fertőződést. A szakmai szervezetek által állított problémát azonban nem említik: a egyéni védőfelszerelések hiányát.  

“Nem vagyunk hősök, nem viselünk hosszú köpeny és nincsenek szuperképességeink sem, Ezért az a fertőzési arányunk, ami” - mondja García. Egy friss tanulmány szerint Spanyolországban a járvány első heteiben az egészségügyi dolgozók különösen hangsúlyozták a szűrős maszkok hiányát ahhoz, hogy meg tudják védeni magukat a kórházakban és a gondozóotthonokban. “Nem ismerek olyan tűzoltót, aki védőfelszerelés nélkül megy tüzet oltani, de a kormányok arra kérték az ápolókat, hogy bármiféle védőfelszerelés nélkül szálljanak szembe a koronavírussal és kockáztassák az életüket. Ez elfogadhatatlan” - mondja Paul De Raeve, az Európai Nővéregyesületek Szövetségének (EFN) főtitkára.

Május 29-éig 51 482 spanyol egészségügyi dolgozó fertőződött meg az új koronavírussal, Ugyanez történt Olaszországban is. Az FNOPI adatai szerint 13 ezer ápoló fertőződött meg a 30 000 fertőzött egészségügyi dolgozó majdnem fele. “40-en haltak meg az új koronavírusban annak ellenére, hogy az ápolói populáció elég fiatal ahhoz, hogy jól viselje a vírust “- mondta Mangiacavalli, az ápolói egyesület elnöke. De az, ami az új koronavírussal történt - mondja de Raeve- nem újdonság. 

Amikor 2014-ben az ebola először jelent meg Európában, egy madridi kórház egészségügyi dolgozóját fertőzte meg. Akkor az egészségügyi egyesületek és szakszervezetek az egyéni védőfelszerelésre koncentráltak. “Mindenki csak legyintett rájuk” -emlékszik vissza de Raeve. Most az Ápolók Nemzetközi Tanácsa (ICN) globális válságnak nevezi a helyzetet. Az ICN WHO-hoz írt levele szerint május 18-áig világszerte legalább 360 ápoló halt meg az új koronavírusban. Sok ország azonban, beleértve Spanyolországot is, nem gyűjt szakmai kategóriák szerint lebontott adatokat, úgyhogy még az is lehet, hogy ez a szám csak a jéghegy csúcsa. “Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy gondoskodjunk azokról, akik rólunk gondoskodnak” - mondta de Raeve. 

Az új koronavírus járvány hatása világszerte óriási volt és továbbra is az marad. A frontvonalban dolgozó szakemberek számára azonban talán még súlyosabb. Az érzelmi túlterheltség és a védtelenség érzése további terheket rótt a járvánnyal kapcsolatos munkához- mondja García. “Úgy kell végezned a munkád, hogy közben végig attól félsz, hogy megfertőzöd a családodat és hogy vírushordozó leszel. 

“Amikor 30 éves szakmai tapasztalatod van, sok ember halt meg körülötted az életed során és így hozzászoksz és tudod, hogy kell bánni ezzel a helyzettel hiszen csak néha történik meg” - teszi hozzá García. De az új koronavírus egy elképzelhetetlen rémálommá változott egyik napról a másikra. Szinte folyamatosan haltak meg a betegek, az esetek nagy többségében egyedül, családjuktól távol. “Folyamatosan az emberek fájdalmának és betegségének vagyunk kitéve, de ez a mostani válság egy érzelmi és lélektani cunami volt” - mondja Rocha. A Madridi Computense Egyetem előzetes kutatása szerint a megkérdezett egészségügyi dolgozók majd 80%-ának volt valamilyen szorongása és 51%-uk szenvedett depresszióhoz köthető tünetektől. Mind Rocha, mind García végeláthatatlan munkaórákról beszélt a Civionak, betegek százairól, akikről gondoskodni kellett, és a mindennap látott halottak számának gyötrelméről számolt be. A testi és szellemi fáradtság ellenére az elhivatottságuk teljesen egyértelmű: “Soha senkit nem hagyni egyedül” - mondta Mangiacavalli. 

De Raeve számára ez az akarat az ápolási szakma elhivatottságáról beszél, amelynek 2020-ban nemzetközi évet szentelnek. Kevesen gondolták volna az év kezdetén, hogy egy globális járvány közepén fog zajlani és így rávilágítani az ápolás értékére. Ennek ellenére az ápolók munkahelye folyamatosan bizonytalan, azt mondja, hogy: “Spanyolországban a munkaszerződések néha csak hetekig vagy akár napokig tartanak. Olaszországban a fizetések messze az európai átlag alatt vannak. De Raeve szerint ezek a a körülmények a magas tanulmányi szint ellenére is megvannak dél- Európai ápolóknál. Portugáliában és Spanyolországban nagyon magas színvonalú a képzés így: “Van egy jó és erős munkaerőd, ami kulcs.” - mondja. Ezzel szemben Németországban, ahol sokkal több az ápoló jóval kevesebb képesítést várnak el tőlük. 

Ezek a különbségek azt is megmagyarázzák, hogy miért csomagolt össze évekkel ezelőtt olyan sok dél-európai ápoló, hogy aztán más régiókba menjen dolgozni. A Nagy-Britanniában közzétett adatok szerint a nemzeti egészségügyi rendszerében dolgozó ápolók 6%-a, 19 325 ápoló más európai országból származik. 60%-uk Írországból, Portugáliából, Spanyolországból és Olaszországból származnak. A SATSE szakszervezet rámutatott, hogy a korábbi becslések szerint, több, mint 5 ezer spanyol ápoló költözhetett más régióba dolgozni, míg Olaszország esetében ezt a számot 20 ezerre becsüli a FNOPI. Az ápolók most a vírus visszatérésétől és a második hullámától félnek. ”A vírus újjáéledése sokkal rosszabb lenne. A fizikai és mentális kimerültség miatt nem lennének képesek ugyan arra az erőfeszítésre bármennyire is szeretnénk” - mondja García

A nővérek továbbra is keményen dolgoznak és teljesítik mindennapi feladataikat miközben sok helyen ők felelnek a tesztelésért és a kontaktkutatásért- mondja Rocha, a CODEM szóvivője. Mindeközben azt kérik, hadd dolgozzanak több védőfelszerelésben jobb munka körülmények között és más egészségügyi dolgozókkal közösen hadd kapjanak pszichológiai segítséget, hogy fel tudják dolgozni mindazt, amin keresztül mentek. “Ha már ebben a szerencsétlen helyzetben találtuk magunkat azt kérjük, ne feledkezzünk meg róla és bízunk abban, hogy egy erősebb egészségügyi rendszerünk lesz, amely a betegek igényei körül forog majd” - mondja García. Így el tudnánk érni, hogy az esti 8 órás egyhangú elismerés a tapsokat új, a jövőbeni járványokkal szembeni küzdelem támfalaivá alakítják át.

Módszertan

Az orvos- nővér arányra vonatkozó adatok az Eurostattól vannak. Az esetek többségében az adatok 2017-esek, míg Belgium, Dánia és Svédország esetében 2016-osak, Finnország esetében pedig 2014-esek. Minden esetben a praktizáló orvosok és praktizáló nővéreket vetettük össze az adott országokban.

Egyes országokban a praktizáló ápolónők száma túlbecsült: Ausztria és Lettországban az ápoló asszisztensek is beletartoznak, míg Cipruson és Spanyolországban a szülésznőket is beleszámítják annak ellenére, hogy Cipruson és Spanyolországban a szülésznők előbb ápolói diplomát szereznek mielőtt szülész - nőgyógyászatra szakosodnak, miközben az európai országok többségében külön adatokat közölnek a szülésznőkről. Más országok konsturáltan alacsonyabb számokról számolhatnak be. Csehországban és Magyarországon a gondozóotthonokban dolgozó ápolók, Észtországban a radiológiára szakosodott ápolók, Máltán pedig az maszekek nem számítanak bele, Lengyelország a börtönben dolgozó ápolókat hagyja ki az Egyesült Királyság pedig csak a közszférában dolgozókról közöl adatokat.

Az orvosok esetében egyes országok bizonyos szakterületeket kihagynak. Luxemburgban például a hematológusok, mikrobiológusok és patológusok maradnak ki, Németországban a maxillofaciális sebészek, Belgiumban pedig a rezidensek.

Ráadásul Olaszország az elmúlt években a kötelező ismétlő képzésben részt vett praktizáló ápolókat becsüli meg. A finn becslést egy 2014-es felmérésre alapozzák, így esélyes, hogy az adataik már elévültek. Végül nem vettük bele Franciaországot, Portugáliát, Írországot és Szlovákiát, mivel ők nem tesznek közzé frissített adatokat az Eurostatban és azok az adatok, amikről nemzeti szinten az EBESZ felé tesznek jelentést, nincs összhangban az EBESZ gyakorló orvosok és ápolók kategóriájával. Románia kihagyásáról döntöttünk, mivel ott az ápolók közé sorolják többek között a laboratóriumi segédeket és igazságügyi asszisztenseket is.

Az orvos-ápolók arányának kiszámításához az összes orvos és ápolók számát vettük az Eurostat alapján, nem pedig per fő adatokat. Nem vettük be Görögországot és Csehországot az arányszámításba, mivel az orvosi személyzetre vonatkozó adataik nem következetesek.

Elérhető fordítások
2020. június 23. kedd

Source/s:

Civio

Translation by:

Orsolya Jeney | Voxeurop
share subcribe newsletter